Tudástár elem << ELŐZMÉNYEK

A sportágak felosztása

A sportágakat számos szempont szerint oszthatjuk fel. Beszélhetünk “lifetime”, vízi, légi, szárazföldi, küzdő-, állóképességi-, esztétikai stb. sportokról. Lássuk, miben térnek el egymástól!

Szerző: Dr. Boros Szilvia | Lektor: Dr. Bognár József
Publikálás dátuma: 2013-10-01

Ki gondolná, hogy a szinte megszámlálhatatlanul sokféle sportágat számos jellemző alapján csoportosíthatjuk. Megkülönböztethetők az ú.n. lifetime sportok, amelyek egy életen át, szinte korhatár nélkül gyakorolhatók. Ide tartozik a kerékpározás, úszás, gyaloglás, kocogás, futás, síelés, tenisz, asztalitenisz stb. Nagy előnyük, hogy a mozdulatciklusokból épülnek fel, amelyek könnyűszerrel sajátíthatók el.

Gondoljunk például a kerékpározásra! Talán sokan emlékeznek az első élményre, amikor sikerült kétkerekűvel néhány métert tekerni. A gyermekek életének, mozgásfejlődésének igen jelentős mérföldköve. Nem csak azért, mert a kerékpározni tanulás időszakában leszünk képesek komplex mozgások kivitelezésére, összehangolt mozgáskoordinációra, hanem azért is, mert talán először tapasztaljuk meg az ú.n. kompetencia, vagyis a „képes vagyok rá” élményt. Tehát nem csupán a mozgás szempontjából, hanem az egészséges lelki fejlődés szempontjából is nagy szerep tulajdonítható a különféle sportok elsajátításának, már egészen kisgyermekkorban.

A lifetime sportok különleges adottsága, hogy az élet bármelyik szakaszában bekapcsolódhatunk. Akár 80 év felett is elkezdhetjük. Mivel nem igényelnek előképzettséget, ezért nem kell rövidebb-hosszabb ideig tartó tréning ahhoz, hogy elsajátítsuk a mozgássort. Az emberi test (csontozat, izomzat, szalagok és ízületek) sokáig – szinte az élet végéig - képes az adott sportág kivitelezésére. Rendszeres gyakorlásuk hatására számos kedvező élettani változás alakul ki, életkortól szinte teljesen függetlenül.

Természetesen a legtöbb sportág nem művelhető egy életen át, gondoljunk például a ritmikus gimnasztikára, búvárkodásra, kick-boxra, súlylökésre, falmászásra, vívásra, stb. Talán azért is, mert bizonyos szervet, szervrendszert sokkal jobban igénybe vesz. A búvárkodás esetében például a mélybe merülés komoly terhet ró a szervezetre. A tüdő – így a légzőfelület – valamint az összes szerv összenyomódik a ránehezedő nyomás hatására.

A falmászáshoz különleges izomerő és rugalmasság, valamint állóképesség szükséges, amelyet sem egy idős, sem fiatal test nem képes elérni. A küzdősportok esetében is hasonló a helyzet. Vívás során az érzékszerveknek, főleg a látásnak és az idegrendszeri aktivitásnak (reakció-idő) van hatalmas szerepe. Ugyanez jellemzi az autó-motor sportokat. Nem véletlen, hogy a fiatal felnőttek mondhatók legsikeresebbnek a forma1-ben, hiszen rendkívül gyors reakcióidőre van szükség. Az esztétikai sportok mozgáselemei extrém hajlékonyság és tökéletes testösszetétel, arányos, szép testalkat, technikai tudás nélkül kivitelezhetetlenek.

Nem csak életkor, hanem szezonalitás (tél, nyár), valamint a sportképességek (esztétikai, technikai, állóképességi, küzdő, labdajáték, erősport, stb.) szerint is csoportokba rendezhetők a különféle sportmozgások. A téli és nyári sportokhoz az időjárás szabja feltételeit. A jeget, havat igénylő sportokhoz a jégtánc, műkorcsolya, gyorskorcsolya, jégkorong, curling stb. a havat igénylőkhöz a sífutás, lesiklás, gyorssízés, szánkózás, hójárás, bobozás, biatlon stb. sorolható. Kifejezett nyári sport a búvárkodás, vízisí, szörf, vitorlázás, ejtőernyőzés, siklóernyőzés stb.

Forrás: 123rf.com

Az állóképességi sportok közös jellemzője, hogy a szívre jelentős dinamikus terhelés jut. Az edzettség egyik fontos mutatója a maximális oxigénfelvevő képesség. Az úszás, hosszú- és középtávtávfutás, evezés, országúti kerékpározás, kajakozás, kenuzás, triatlon fejleszti legmagasabb szintre az aerob állóképességet. Természetesen számos más sportág is igényli a jó oxigénfelvevő képességet, de mégsem tekinthető állóképességi sportnak. Gondoljunk például a labdarúgásra, amelyhez a technikai tudás, labdaérzék, izomerő, gyorsaság stb. is nélkülözhetetlen!

Feltehetjük a kérdést, hogy mi alapján válasszunk sportágat? Nos, mindez nem csupán az életkortól, edzettségi szinttől, életkörülményektől (hol lakom és mennyi pénzem van), testalkattól, egyéni motivációtól, egészségi állapottól, testtömegtől függ, hanem személyiségünktől is.

A témát A sportágválasztás című cikkünkben folytatjuk.

Irodalom:

Physical Activity Guidlines for Americans, 2008.

Kapcsolódó cikkek
A biztonságos mozgás
Hogyan kerülhetők el a sportbalesetek, sérülések? Az alábbiakban áttekintjük azokat az alapvető ismereteket, felszereléseket, biztonsági eljárásokat, amelyek betartásával a balesetek jelentős...
Dr. Boros Szilvia2015/07/13
A mozgásnak minden életkorban van előnye
Léteznek olyan sportágak (például kocogás, kerékpározás, úszás stb.), amelyek kortól és nemtől függetlenül gyakorolhatók. Ugyanolyan kedvező hatást váltanak ki ötéves, mint 95 éves...
Dr. Boros Szilvia2015/07/17
A sportágválasztás szempontjai
Melyek a sportág kiválasztásának fő szempontjai? Mi alapján válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbb sportágat?
Dr. Boros Szilvia2015/07/01
Mozogni kell - Neked is van kifogásod?
A lustaság nagy úr... Sokszor áldozatul esünk neki, ha a mozgásról van szó. Ilyenkor mindig meg tudjuk magyarázni, hogy miért nem tudunk elmenni edzeni. A továbbiakban a leggyakoribb kifogásokról...
Molnár Ágnes2015/07/24
Web Analytics